Szoptató Madonna (gör. Galaktotrophusza, lat. Maria lactans): a →Boldogságos Szűz Máriát gyermekét szoptató anyaként ábrázoló képtípus (→Mária ábrázolása). - Az 1348-as nagy pestisjárvány következtében vált népszerűvé, mivel Mária tejét már korábban is misztikus orvosságnak tartották. A ~ a Mária-áhítat irodalmának a ker. ókortól a 19. sz-ig jelentős motívuma (pl. Stella Coeli a Cantionale Catholicumban). - Ikgr. Mint pestistől védelmező szentkép-típus, a 17-18. sz. járványok idején is szerepelt. Prototípusa az É-itáliai Re freskó-kegyképe. A krisztinavárosi kegyképről több másolat is készült, amelyek körül búcsús kultusz is kibontakozott. Ilyen Budakeszi-Makkos Mária, más néven a Fogolykiváltó Boldogasszony, a bpi Alcantarai Szt Péter ferences tp. és a dunaföldvári ferences tp. egykori kegyképe. Jelentős kultuszemlékek találhatók még a szegedi szerb ort. tp-ban és a budai Szt János Kórház már elpusztult kpnájában. - Hasonló Galaktophousza képek találhatók még Görcsöny (Baranya m., pécsi egyhm.) plébtp-ában, Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok m., szeged-csanádi egyhm.) kárm. rházának kpnájában, a v. Sopron vm. Petőfalva (Pöttelsdorf, Au.) kegytp-ában. B.G.

Jordánszky 1836:33. - Schoen Arnold: A bp-krisztinavárosi tp. Bp., 1916. - Paulovits Sándor: Mo. kegyhelyei és azok csodái. Bp., 1930:24. - Orvostört. Közlem. 1979:207. (Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok tört-ében) - Szenthelyi 1988:34. - Sölch Frigyes: Az 500 éves Re-i Vérehulló Madonna mo-i tisztelete. H.n., 1994.